Vörös szemeid fényében látom magam,Nézlek, s alig hallom meg a szavadElmerülök szemed fullasztó színébenLelked tükröződik annak mélységében.
Képtelen vagyok levenni rólad szememKétségbeesve ragadom meg kezed.Ha most elengedsz lezuhanokSzéttört szívem szilánkjai közt halok
Ne tedd ezt velem kérlek…
Ha a Telihold feltűnik a sötét égen,Én azt meg sosem kérdem,Mért nem lehet álmomban nyugodt a képzelet,Melytől nappal ugyanúgy rettegek.
Ha éjjelente mégis álomra hajtom fejemet,A látomások, s érzések pokollá teszik éjjemet.Mindig csak a halál hívogató ősi szavai,S a halottak elhaló…
Ha már semmi jó nem számít,Ha már szememben a rossz a jó.A szerelem többé nem kábít,Nincs több érzelmes szó!
Ha a halál árnyékának völgyében járok is,
Félem a gonoszt, mert ő velem van.Számomra az élet káros és éget is,Szívemben már csak gyűlölet van.
Gyűlöllek téged míg életem végéhez nem…
A kárhozat szégyenében,A magányban, oly egyedül.Az élet minden egyes percében,Kínoznak a képek, oly kegyetlenül.
Átlátni a mindent rejtő leplen,Mintha megégnél a pokol tüzében.Elmerengni a halál érintésében,És megfürödni a másik vérében.
A Teliholdtól démonivá válni,Az éjszakában egyedül…
Bűnös lényének, mely vértől szennyezett,Áldásként adatott halálhozó kegyelme.Mephisto nekem szabad utat engedett,S a pokol tüzében atyaként vezetett.
Gyilkolási vágyamnak sosem szabott határt,Atyám rám helyezte pusztító hatalmát.Vihart szítottam, s csapásokat mértem,Meghalt ki ellenem volt, s…
Elveszett vagyok a világ útvesztőjében,A magány a társam a szenvedésben.Nem tudom hol van innen a kiút,S hogy az élet velem mért ilyen rút.
A fájdalom szenvtelenné tette lelkem,A sebek csak erősebbé tették testem.A gyilkos köröket már rég leróttam,Azzal, hogy ártatlanokat gyilkoltam.
Minden ok…
A pusztulás útján kelt útra önzőn,Túltett az érzelmeket elfelejtő őrzőn.Hideg rázta testét, izmai feszültek,Bőrén már rég óta égett a feszület.
Holtak lelkei kísérték sírva, könyörögve,Ki szenvedésre volt ítélve időtlen időkre.Fájdalmas sóhajait a sötétség nyelte el,Sokszor kívánta: a pokol tüzében…
A halál ha szólít, éjjel, szentségtelen nevemen,Véres könnyek képződnek éjfekete szemembenHalkan suttogom a könyörtelen szavakat,Melyben elregélem dicstelen halálodat.
Pokoli tettekre bíztat az éj fekete sötétje,Ha áldozatomat megtalálom imádkozhatsz érte,Markomból ártatlan én már sosem…
Az emlékek felsejlenek, ismét felszakítva egy mély sebetMely bár begyógyult, elmúlni sosem volt képes.Haraggal töltötte meg szívét, s könnyekkel szemét,Megnövelte ezzel amúgy is pusztító erejét.
Elvakította dühe, testében forrongott vére,Bosszújának eljött az ideje végre.Szavait szórta, mint átkot…
Feledésbe menekülnék,De elfutni már nem tudok.Halandóként élnék,De választani már késő, tudom.
Elveszett csaták kísérték a múltban utamat,Emlékemben őrzöm a halottak sikolyát.Mindennek ellenére, visszasírom múltamat,S elvesztésének hosszú fájdalmát.
Sokat megélt lelkem emlékét őrzi,Érzéseket kelt,…