Bűnös lényének, mely vértől szennyezett,
Áldásként adatott halálhozó kegyelme.
Mephisto nekem szabad utat engedett,
S a pokol tüzében atyaként vezetett.

Gyilkolási vágyamnak sosem szabott határt,
Atyám rám helyezte pusztító hatalmát.
Vihart szítottam, s csapásokat mértem,
Meghalt ki ellenem volt, s nem pedig értem.

Emberi testben a tömegbe vegyülök,
De minden lelket undorral gyűlölök.
Megkísértem józan elméjüket,
Eléjük tárok hamis rémképeket.

Álmukban, ha békében is nyugodnának,
Gátat nem szabnék fájdalmuknak.
Árnyakkal, s démoni suttogással,
Riadt, hangos sikoltással.

Megkeserítem gondolataikat, álmaikat,
Ne irányítsa jó a vágyaikat.
A tiltott útra terelem őket,
Átsegítem a szenvedőket.

Alázatos szolgája vagyok a pokol urának,
Bűnös lényének, mely vértől szennyezett.
Ki a pokol tüzében atyaként vezetett,
S ki engem kegyeltjeként szeretett.