Itt az idő, hát ennyi volt,
Ennyi volt a jelen és a múlt.
Volt egy hely, egy hangulat,
De már elmúlt az a pillanat.

Volt egy csapat, mi tán megmarad,
Becenevek mely rajtunk marad.
Nem volt mindig vidám a helyzet,
Sokszor bizony segítség kellett.

Voltak viták, nagy veszekedés,
Hol a szép szó már kevés.
Mindenki ordít és kiabál,
Itt bizony javában áll a bál.

Mint minden ez is elmúlik,
Minden bánat a kútba hullt.
Ismét béke és barátság van,
S ismét ránk ragyog a nap.

Sok szép élmény fűz minket
Egy hatalmas láncként egybe.
Mindenki barát, s haver
Senki senkit el nem felejt.

Mi elmegyünk, de az emlék megmarad
Emlékünk innen el nem szakad.
Kérlek ti se feledjetek minket,
Mert mi szívünkben őrzünk titeket.