Az élet nem más, mint egy színdarab,
Az emberek, mint jó színészek játszanak.
színes komédiát, vagy tragédiát adnak elő,
Minek a végén a gyilkos mindenkit lelő.

Az ember képmutatóan él,
Pedig többet ér egy őszinte szív,
Semmit nem ér a hazug színjáték,
A lelkekben a remény lángja ég.

Reményé, hogy nem lesz ez így örökké,
Hogy az ember megnyílik a másik felé,
Reményé, hogy megnyílik egy jobb világ
Új legyen az Isten, és más a király.

Lenne bár itt egy új kor, szebb világ
Egy erősebb akarat, mi vezetne már
Kihalna a gonoszság minden magva
Gyilkosok feküdnének vérbe fagyva.

A gonosz nélkül erre lenne esély
De maga az akarat ehhez még kevés,
Kell, hogy legyen, itt egy új erő
Ki rendet tesz, és biztos lesz a jövő.